|
Bodrog:
A Bodrog különös folyó, olyan szempontból, hogy ezt a nevét csak akkor veszi fel, amikor több kisebb-nagyobb folyóból egyesül. A Topoly és az Ondova ömlik egymásba elôször és Ondova névvel halad dél felé, majd felveszi az Unggal megnagyobbodott Latorcát és neve innentôl kezdve Bodrog és nemsokára átlépi a jelenlegi magyar határt. Az egyesült Bodrogot két dolog jellemzi: 1. a 115 km hosszú folyó közös völgye csak 55 km, melyben a meder több, mint kétszer annyit kanyarog. 2. ezen az úton Zemplén falutól a torkolatig vagyis Tokajig mindössze 3,55 m az esése. Ezért rendkívül lassú a folyása és még lassúbb volt a szabályozás elôtt.
1863-1887 között átvágásokkal megrövidítették a medret. Sárospatakon a Bádagödör torkolatától új medret ástak ki Végardóig, az ¼bodrog, mint holtág a Berekhátat fogja körül. Igy a Hécén a Fazekas sor keleti felének lábjában halad el ma a Bodrog, ami nagymértékben megváltoztatta a földrajzi körülményeket. Sárospatak életében a Bodrog mindig nagy szerepet játszott, hiszen két részre, Kis- és Nagypatakra osztotta a települést. Jellemzô, hogy Nagypatak épületeivel hátat fordít a folyónak és arra csak a kertek nyúlnak le. A telkek házak között kisebb-nagyobb utak, sikátorok vezetnek a Bodrogig, hogy azok is tudjanak vizet meríteni, jószágot itatni akiknek telke nem ér le a Bodrogig. Régebben a lakosság is itta a folyó vizét. Az 1950-es évek második felében ez a mondás járta: "Hét kövön átfolyik a Bodrog és úgy megtisztul, hogy lehet inni." A XVIII-XIX. században a tutajokat Patakig úsztatták le. Tavasszal, amikor a víz fagya kiengedett, tovább úsztatták Tokajig, Szolnokig, esetenként még Szegedet is elérték. A halászok, különösen az ún. szegediek gyalommal a nyílt vízenfogták a halakat. A híd közelében még a múlt században is forgatta a víz a hajómalmot. (Forrás:www.sarospatak.hu)
A Bodrogról röviden
A Bodrog (szlovákul Bodrog) a Tisza jobboldali mellékfolyója. Szlovákiában ered az Ondava, Latorca (Latorica), Laborc (Laborec), Ung és Tapoly folyók találkozásából; pontosan a Latorca és az Ondava egyesülésétől nevezik Bodrognak. Felsőberecki községnél, Sátoraljaújhely közelében lépi át a magyar határt. Partjára épült Sárospatak városa, a Bodrog-parti Athén. Tokajnál ömlik a Tiszába.[1]
Teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km. Vízgyűjtő területe 13 579 km², ebből Magyarországon 972 km² van. Magyarországi mellékvizei a Zempléni-hegység keleti oldalán lefutó bővizű patakok: a Tolcsva, a Bózsva és a Ronyva. A folyómeder 0,5 cm/km esése és a tiszalöki duzzasztás hatására Sárospataktól a víz sebessége 1,1-0,7 km/óra. A folyó felső szakaszán a meder szélessége 50 m-re szűkülhet, Sárospataktól 60–180 m között változik. A víz mélysége 15–35 m, minősége I. osztályú, nehézségi foka ZWA-ZWB. A folyó halban igen gazdag.
A holtágakban gazdag élővilág található. Védett területek a folyó mellett Magyarországon a Long-erdő és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet.
(wikipedia)
| |